| 
	Király István  1943 február 18-án született  Marosludason  egy hatgyermekes munkáscsalád ötödik gyermekeként.   
	A második világháború befejeztével a család Marosvásárhelyen telepedett le. Általános és középiskolai tanulmányait itt végezte, majd 1961-ben felvételt nyert a Kolozsvári Babes-Bolyai  Tudomány Egyetem  történelem -filozófai karára, amit  1966-ban jó eredménnyel  abszolvált. 1966-1968 között  a Mezőcsávási Általános iskolábban tanított. 1968 februárjában politikai pályára lépett és a Hargita megyei KISZ-bizottság egyik tikára lett. 1975-ben a Állami Levéltár Hargita Megyei Fiókjának  vezetője tisztségébe került.  Itt figyelt fel rá  a hírhedt román titkosrendőrség,  a Szekurítáté  , mint "magyar  nacionalista irredenta" személyre. 1977-ben  megfigyelési dossziét nyítottak számára, amit  csak a magyországi az átelepedése után  egy évvel 1989-ben zártak le. 1980 július havában  szinte egyedülálló cselekedet hajtót végre:  belügyminisztériumi  alkalmazottként bejelentettte , hogy kilép a Román Kommunista Pártból és nyiltan birálta  a román  kommunista diktatorikus  rendszert és Ceaușescu személyi kultuszát. Munkahelyéről eltávolították  és indexre tették. Többé nem közölhetett  tanulmányokat, sem publicisztikai írásokat és neve sem jelenhetett meg a sajtóban. A Megyei Munkaügyi   Igazgatóság  Munkaerő Hívatalánál folyatta pályafutását  főfelügyelő munkakörben,  ahol 1987  végéig dolgozott.  
	1988 januárjában   hívatalosan áttelepedett  családjával együtt Magyarországra , egy Dél-békési kisvárosba, Mezőkovácsházára. Három és fél évig a helyi Hunyadi János Középiskolában  tanított történelmet és filozófiát , majd 1991 novemberétől a Békés Megyei Munkaügyi Központnál dolgozott főtanácsosi  tiszségben  2003 végéig,  nyugdíjba vonulásáig.   Új otthonában is folytatta helytörténszi tevékenységét  és sikerült megjelenítenie még Csíkszerdában írt két legfontosabb  nagylélegzetű tanulmányát a Századokban illetve a Székelyföld  folyóíratban. 2009-ben  kikérte a  tmegfigyelési dossziéját (  7 kötet ,közel 2400 oldal) és   annak alapján  jelenetetett meg  néhány  publicisztikai írást  az Erdélyi Naplóban,  illetve a Korunk  folyóírat   hasábjain.  Munkásságát   " Egy ifjúkommunista a damnaszkuszi uton" című   könyve  tetőzi , amely  a történelem tudomány  követelményeinek  megfelelően, az ország és világ akkori eseményibe ágyazva  mutatja be   családja  és  mások  küzdelmét az elnemzetlenítő, népnyomorgató kommunista diktatúra ellen.  Könyve abból a szemponból  is  egyedül- álló , hogy mintegy  egy  családi trilógia  záró köteteként  jelenik meg:  bátyja Király  Károly " Nyílt kártyákkal.Önéletírás és neplójegyzetek "( Nap kiadó,Bp., 1995)  és növére Király Ibolya "Emlék-repeszek. Király Károly igazsága " ( Antológia kiadó, Lakitelek ,2016) című könyveire mintegy  feltéve a pontot.   
	  
	***************************************************************************** 
	 A szerző  megjelent  helytörténeti és publicisztikai írásai 
	A székely határőrezredek kadétjai 1841. évi mozgalma, in Székely felkelés, kiadja  a Hargitai  Megyei  Szocialista  Művelődési tanács, Csíkszereda , 1976 
	Regulamentul  de prevenirea și combaterea incendiilor  editat pentru satele din Transilvania de împăratul  Josif al II. -lea in anul 1784, in Pagini din istoria pompierilor. Culegere de comunicări prezentate in cadrul primului simpozion al Muzeului Pompierilor ,  București, 1977 
	Regulamentul  asociației  pompierilor  voluntar din Miercurea Ciuc din 1885, in Pagini din istoria pompierilor. Culegere de comunicări prezentate in cadrul celui  al doilea simpozion al Muzeului Pompierilor, București, 1978 
	Habsburg elnyomatás  és ennek kihatása Alcsík társadalmi rétegződésre, a XVIII. Század első felében in Acta Hargitensia, Csíkszereda, 1980 
	Társadalmi harcok Csíkszékben  a határőrezredek  szervezésnek éveiben (1761-1764), in  Századok, 1993/3-4. (összevont) szám  
	“A   “lehallgató úr”  és a “gőzhengeres” lehallgatott” hitelessége”. in Erdélyi Napló (Nagyvárad) , 2000/3.szám. 
	Mesterségek, ipar és kereskedelem Csíkszékben a XIX. század első felében in  Székelyföld, 2006/11. Szám 
	 Domokos Pál Péter  a román állam ádáz ellensége. Avagy mit lehet megtudni Domokos Pál Péterről  egy csíkszeredai megfigyelési dosszié anyagából,   in Korunk 2014/1 és 2 szám,  illetve in Titkosan -nyíltan , Kom Press Kiadó , Kolozsvár, 2014,  
	 A szekurítáté  hálójában a Király   család. in  Erdélyi Napló ( Kolozsvár) , 2015. szeptember 24. 
	 Egy ifjúkommunista a damaszkuszi úton, Kriterion kiadó  Kolozsvár, 2021 
	  
	a könyvbemutató videóját  a sorsunkért -lapunk "könyvbemutató" menűjének 2 oldalán lehet látni. |