Csinta Samu  (Sepsiszentgyörgy)

A kommunizmus megdöntése lehetett volna román–magyar ünnepnap

Korlátozott számú szabadtéri megnyilvánulással, annál több online eseménnyel ünnepelték, illetve emlékeztek meg Romániában a nemzeti ünnepnek számító december elsejéről. Magyar szempontból az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett, Trianon a politikai térben című román–magyar konferencia emelkedett ki a rendezvények közül

– A román és a magyar emlékezetpolitika különbözősége határozza meg az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésre való emlékezést, de napi politikai szinten is ugyanez terheli meg a két nép és ország viszonyát – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy az Erdély elszakítását egyoldalúan kinyilvánító gyulafehérvári nagygyűlés évfordulójának állami ünnep szintjére emelése után a román törvényhozás a trianoni döntés évfordulóját is ebbe a sorba illesztette.

– Elfogadhatatlannak tartom, hogy a magyarok fölött aratott két győzelem napja vált ünneppé, a kommunista diktatúra 1989-es, közös erővel való megdöntése sokkal megalapozottabb módon válhatott volna az ország ünnepévé – fogalmazott a püspök.

Álláspontjához csatlakozott Sabin Gherman újságíró, transzilvanista nézeteket valló videoblogger is, aki szerint jóérzésű ember nem tesz ilyet. Szégyelli magát az úzvölgyi temetőfoglalás és a trianoni évforduló ünneppé nyilvánítása miatt is, szerinte utóbbi olyan, mint mulatozni egy temetés szomszédságában, sőt felszólítani a gyászolókat, hogy csatlakozzanak a vigassághoz. Egyszerűen nem illik ilyet tenni, mondta Gherman, akit máig az Elegem van Romániából című, Erdély önállósodásának lehetőségeit tárgyaló 1998-as röpiratával azonosítanak.

Némileg más hangot ütött meg Vasile Popovici temesvári egyetemi tanár, Románia volt portugáliai és marokkói nagykövete, aki szerint a magyarországi nacionalizmus, illiberalizmus és populizmus is akadályozza a román–magyar közeledést.

– Nem juthatunk sehová, ha egyik fél a múlt felé, a másik a jövő irányába fordítja a tekintetét – jelentette ki. – A romániai regionalizmusról 10-15 éve kezdődő párbeszéd is akkor halt el, amikor Magyarország nacionalista útra tért – közölte. Amúgy Tőkés László nagy tisztelőjének tartja magát, örök élményként emlegeti az 1989 decemberében, Tőkés parókiája előtt formálódó összefogást. A bánsági multikulturalizmus híve, és szívesen az utcára menne, ha például valaki meg akarná szüntetni a temesvári magyar színházat, jelentette ki.

Ugyanakkor szerinte a román kommunista diktátor, Nicolae Ceaușescu asszimilációs politikája ma már nem él Romániában, a változás bizonyítékaként pedig azt hozta fel, hogy nemrég Marosvásárhelyen sok román is a magyar polgármesterjelöltre szavazott, Temesváron pedig „echte” németet állított a város élére a népakarat. A témát egyébként a konferencia másik résztvevője, a barcasági szórványban élő Kovács Lehel egyetemi tanár vetette fel, aki az oktatási nehézségeket helyezte fókuszba, amelyeket a „gumitörvények” és a régi reflexek párhuzamossága generál.

Az elvett területért jogok járnának az erdélyi magyarságnak – jelentette ki Tőkés László. Ez a méltányosság a mai Európa szellemének sem mondana ellent, ugyanakkor jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy az erdélyi magyarok otthon érezhessék magukat a szülőföldjükön. A politikusok azonban a változatlanul uralkodó román történelemszemléletből táplálkozó, tankönyvekben is jelen lévő magyar ellenségképet élesztik fel – például Klaus Johannis államfő, aki azzal vádolta meg a Szociáldemokrata Pártot, hogy el akarja adni Erdélyt Orbán Viktornak.

Az előzetes jóslásoknak megfelelően december elseje a magyar–román információs csata legújabb helyszínét, Úzvölgyét sem kerülte el, ahol a járványügyi gyülekezési korlátozásokat semmibe véve több száz román ünnepelt. Az úzvölgyi események fő mozgatójának számító nacionalista Nép Útja Egyesület vezetője, Mihai Tirnoveanu nem mulasztotta el felidézni a katonatemetőben önkényesen állított ortodox emlékmű és a betonkeresztek lerombolásának rémképét. Így hergelte a jelenlévőket:

– Ha a magyarok buldózerekkel közelítenek a temetőhöz, szóljanak nekünk, és néhány óra alatt több százan, egy nap alatt több tízezren jövünk. És nem tud minket megállítani sem az RMDSZ, sem Magyarország, sem Bukarest áruló politikusai.                       (magyarnemzet.hu)