Techet Károly:

Borbély Samu Erdély szülötte. Erdélyé, mely valamikor „tündérkert“, de tövisekkel kerített Éden volt, Erdélyé, mely érdekes embereket adott az egyetemes magyar tudománynak, kultúrának. Utalhatunk itt Bolyai Jánosra, aki katonatiszti iskolát végzett, de a matematikában egy új világot teremtett (ugyan melyik NATO vagy Varsói Szerződés katonatiszt mondhatja el ezt magáról), vagy Körösi Csoma Sándorra, ki magyarságkutató akart lenni, de a történelem – az emberi sors – Tibet-kutatóvá tette.

Régi erdélyi, unitárius vallású nemesi családban született, abban a városban,  ahol az Erdélyi Országgyűlésben első ízben fogalmaztak meg Európában a vallási türelmet akkor, amikor Nyugaton a keresztény vallásfelekezetek egymást irtották. Így lett Erdély a „három náció és négy religió“ országa. E szép, a XVI. században Tordán megfogalmazott mintaszerű elvek a XX. századra már szertefoszlottak.  Ìgy a furcsa erdélyi sorsban Borbély Samunak is része volt.

Gimnáziumi tanulmányait Tordán kezdte meg, majd folytatta Kolozsvárott az Unitárius Gimnáziumban. Az erdélyi sors itt érintette meg először. 1966-ban a Műegyetemen az első félév matematika-előadásán mesélte el nekünk, a gólyáknak, hogy ő professzor, de nincsen érettségije (megjegyzendő: Röntgen-nek sem volt). A trianoni impériumváltást követően a román hatalom a kolozsvári magyar gimnáziumokban az érettségi előtt 3 hónappal bevezette a kötelező francia nyelvet, előírva, hogy abból az anyagból kell vizsgázni, melyet a román tannyelvű gimnáziumban már korábban 8 évig tanítottak. A jó humorú Borbély Samu említette, hogy 1925-ben csak EGY magyar tudott érettségi vizsgát tenni Kolozsváron, aki „szégyenében elbújt“. Borbély Samu mérnök kívánt lenni, jelentkezett a budapesti Műegyetemre. Most lepte meg az erdélyi sors másodszor: mivel nem volt érettségije, a Műegyetemre nem vették fel. (Az anyaország szívtelensége - 2004. decemberi népszavazás előhírnöke)! Az erdélyi sors: a Berlin Charlottenburg-i Műegyetemen, ahol a porosz bürokrácia uralkodik, tudnak a kolozsvári magyar diákok szomorú “érettségi” eredményéről. Érettségi hiánya miatt felvételi vizsgát tesz, majd e műegyetem hallgatója lesz. Az anyaország nem fogadta hallgatónak, a porosz kultúrában viszont tud tanulni. (A sors fintora, később Kecskeméten pót-érettségit tesz.)

A Charlettonburgi Műegyetem elvégzése után R. Rothe és G. Hamel matematika tanszékén díjas gyakornok, majd tanársegéd. 1933-tól e műegyetem repüléselméleti intézetének matematikusa. Itt védi meg 1938-ban a doktori disszertációját a kétdimenziós felületekre ható rezgéshullámokról. E doktori értekezés alapján sikerült a köznyelvben „Stuka“ –nak nevezett zuhanóbombázó szárnyproblémáját megoldani: a bombázás közben a repülőgép a hangsebességet érte el és ekkor a szárny gyakran leszakadt. A jelenséget leíró differenciálegyenletet neki sikerült megoldani. Az angolok – nem véletlenül - azonnal lefordítják a német nyelvű doktori dolgozatát.  A doktori diplomáját nemességére utalva Samu von Borbély névre kapja meg (lásd a mellékletet).

Doktori disszertációja híressé teszi, a Charlottenburg-i Műegyetemen katedrát ajánlanak fel neki. A katedra elfogadásának feltétele a német állampolgárság. Ő a felkínált német állampolgárságot nem fogadja el. Ez nyilvánvalóan jelzés a hatalomnak. 1940-ben kiutasítják a náci Németországból. Megint közbejön az erdélyi sors, impériumváltá: Észak-erdély magyar lesz. A Ferdinánd királyról elnevezett román egyetem ekkor elhagyja Kolozsvárt és az 1918-ban Szegedre elűzött Ferenc József Tudományegyetem megkezdi visszaköltözését Kolozsvárra. Borbély Samu itt lesz tanársegéd, majd megbízott előadó az alkalmazott matematika területén. Diákjai rajongtak érte, a száraz matematikát jó humorral fűszerezve tudta előadni.

Humorérzéke a Budapesti Műegyetem matematika professzoraként is megmaradt, melyet bizonyít a Műegyetem tréfás periodikájában (Vicinális Dugóhúzó) megjelent számos anekdota, tréfás fénykép. Nemcsak egyetemi előadó volt, hanem az unitárius egyházban  presbiteri tisztséget is vállalt. Elmondások szerint Kolozsvárt az egyetemről kitiltott zsidó származású diákjait maga kísérte be az egyetemi előadásaira, majd kísérte őket haza. Emberi nagyságát mutatja, hogy román házigazdáját maga védte meg az elfogult magyarok „oláhozás“-ától. 1944-ben a Kolozsvárra bevonult német megszállók elsők között őt tartóztatják le és viszik magukkal Berlinbe (A Budapesti Műegyetemen mesélte a hallgatóságnak, hogy fogsága idején – az idő múlását gyorsítandó - a végtelen sorok segítségével fejben számolta ki a sin31° értékét..…). A nyilasok hatalomra jutását követően a németek kiadják őt a nyilas hatóságoknak. Sikerült megszöknie és jó barátjával, Szent-Györgyivel együtt bujkálnak. A háború után megint Kolozsvárt jelenik meg.

A magyar nyelvű egyetem sok magyar állampolgárságú tanára menekült el a háború után Kolozsvárról. A sors érdekessége: Észak-erdélyben a megszálló szovjet hadsereg katonai közigazgatást vezet be (Észak-erdélyt alku tárgyává akarták tenni a béketárgyalásokon), és a szovjet hadsereg kezdetben nem engedi meg a Ferdinánd királyról elnevezett román egyetem visszatelepülését Kolozsvárra. Így a magyar nyelvű egyetem – némi szovjet segítséggel – megmaradhat Kolozsváron. Diákjai kívánságára Borbély Samut nyilvános rendkívüli tanárnak nevezik ki és a magyar nyelvű egyetem újraszervezésében tevékenyen részt vesz. Elmondások szerint ő fogadtatta el a Bolyai nevet a magyar egyetem számára (1959-ig ezen a néven létezett). A román hatóságok kezdetben megtűrik, hogy a negyvenes évek végén a Bolyai Tudományegyetemen magyar állampolgárságú professzorok taníthassanak, így Borbély Samu is maradhatott Kolozsvárt. A matematika-geometria tanszékcsoport vezetője, 1948-49-ben a matematika-fizika kar dékánja. 1946-tól az egyetemi diákjóléti intézményeinek felelős tanárelnöki tisztét is ellátta.

A kommunista hatalom előretörésével (ne felejtsük: 1947 végéig Románia formálisan királyság volt, a magyar iskolahálózatban nevelkedett erdélyi, de román nemzetiségű Groza Péter miniszterelnök pedig hallgatólagosan támogatta a magyar egyetemet) a hatóság a későbbiekben nem kötött szerződést a magyar állampolgárságú professzorokkal. Így kerül vissza az anyaországba Benedek Marcell, Benedek István, László Gyula, Entz Géza (Bölcsészkar), Imre Lajos, Borbély Samu (Természettudományi Kar), akik nem voltak hajlandók a román állampolgárságot felvenni. 1946-ban a Magyar Tudományos Akadémia Borbély Samut levelező tagjává választotta.

1949-ben költözött Magyarországra, és a miskolci műegyetem matematika tanszékének vezetője lett. 1955-től ugyanilyen beosztásban a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán a Matematika Tanszék vezetője. 1960-tól 1964-ig az Otto von Guericke Nehézgépipari Műegyetem (Magdeburg) matematika intézetének igazgatója. Ebben a minőségében megteremtette a műszaki egyetem céljainak megfelelő matematikai képzés tudományos, személyzeti és szervezeti feltételeit, elindította a tanárképzést és megszervezte az NDK Matematikai Társulatának Magdeburg-körzeti tagozatát, melynek elnöke is volt. 1964 és 1968 között ismét Budapesten tanszékvezető. 1977. dec. 31-én nyugdíjazták, de előadásait (kedvenc kutatási területe: szárnyelmélet, komplex függvénytan) élete végéig folytatta. 1979-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választja..

Munkásságának súlypontja az alkalmazott matematika területére esett. Ballisztikai, szárnyelméleti, hővezetési problémákkal foglalkozott. Számos cikke jelent meg különböző szakmai folyóiratokban. Kolozsvári és miskolci működése idején hallgatói részére jegyzetet adott ki. Pattantyús Á. Géza vezetésével a „Gépész és villamosmérnökök kézikönyvé“-nek munkájában vesz részt.

Ő mondta:

„Mérnök az az ember, aki egy adott feladatot, adott eszközökkel, adott idő alatt, megold“.

Forrásmunkák:

-       Borbély Samu halálára (A Mi Egyetemünk, Miskolc, 1984. szept. 10.);

-       Borbély Samu 1907-1984 (A Jövő Mérnöke, Bp., 1984. okt. 12.);

-       Czibere Tibor: Borbély Samu (Magy. Tudomány, 1984. 12. sz.).

-       Várdy Péter és Tóth Imre visszaemlékezése (Pont Kiadó, 2004)