sorsunkért
sorsunkért
"Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni,  amit lehet!"
FŐMENŰ
 
KÖZÉLET
 
HISTÓRIA
 
JEGYZETEK
 
FÓRUM
 
SORSOK
 
IRODALOM
 
KÖNYVISMERETETŐ
 
GYEREKEKNEK
 
TÁRCA
 
ÍRNI KELL
 
TUDÓSÍTÁS
 
TUDOMÁNY
 
HOZZÁSZÓLÁSOK
 
ÍRÓINK VERSEI
 
TÖRTÉNETEK
 
ÉRTÉKEINK
 
Három fogalom

MÁTÉ PÁL (Szekszárd)

 

Szórvány, diaszpóra, összetartozás  

A három fogalom összefügg egymással, tulajdonképpen az anyaország viszonyulását tárgyalja a határon kívül élő magyarokhoz. 1990 után a politikai viszonyok nagyon megváltoztak Kelet -Europában, és az anyaország határain kívül élő magyarok felvállalása is könnyebb lett. Olyan folyamatoknak vagyunk szemtanúi, amiket 1990 előtt nem lehetett volna elképzelni, megvalósítani. Főleg miután Magyarország az unió tagja lett, megnyílt a lehetőség a szórvány és diaszpórában élő magyarsággal való, könnyebb kapcsolattartásra.

            A magyarok számát a világban 14 000 000 becsülik, ebből az anyaországban 9,5 millióan élnek, a többi 4,5 millió az ország határain kívül él a szomszédos országokban és a nagyvilágban. Elmondhatjuk, hogy a magyar nemzet világnemzetté vált.   

Ebben a hónapban a szomszédos országokban több helyen is megemlékeztek a magyar szórvány napjáról, ünnepségek keretében.

 Amikor szórványról beszélünk, akkor egy többség között élő nemzeti kisebbségről van szó. A szórvány az a terület, ahol egy nemzeti kisebbség együtt él a többséggel. A külföldön élő magyarok két kategóriába tartoznak.  Ott, ahol a magyarok kisebbségben élnek, a Trianonkor elvett területeken, szórványról beszélünk, és őshonos kisebbségről. Ebbe a kategóriába sorolhatók azok a magyarok, akik Romániában (Erdély), Ukrajnában (Kárpátalja), Szlovákiában (Felvidék), Ausztriában (Örség, vagy Várvidék-Burgenland), Szlovéniában (Muravidék), Horvátországban és Szerbiában (Vajdaság) élnek. Romániában 1 350 000, Ukrajnában 156 000, Szlovákiában 520 000, Ausztriában 4 000, Szlovéniában 7 000, Horvátországban 15 000, Szerbiában 290 000 magyar él. Tehát összesen 2 342 000. Persze ezek becsült számok. Van egy másik kifejezés is a diaszpóra, ami a migrációs eredetű közösségeket jelenti. A diaszpórában élő magyarokkal tele van szinte az egész világ. Becsült számuk a diaszpórában élő magyaroknak 2 317 000.  Ezek a számok azért becsült számok, mert a magyarok pontos számának meghatározását megnehezíti az, hogy népszámláláskor nem mindenütt kérik a nemzetiséget, sokszor csak az állampolgárságot tüntetik fel. Vannak olyan országok, ahol nem ismerik a nemzetiség fogalmát.

        A Magyar Országgyűlés 2015. nov. 3-án, Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját november 15-ét, a magyar szórvány napjának nyilvánította. Ami érdekes az az, hogy az R.M.D.Sz. a nagyváradi kongresszusán már 2011 február 27-én kimondta, hogy ez a nap a szórvány magyarság napja. A mostani kormánynak a nemzetet a világ összmagyarsága jelenti. Azt szeretnék, hogy aki magyarnak született, éljen bárhol a világban, magyarnak érezhesse magát, minden akadály nélkül magyarul beszélhessen, tanulhasson és érezze azt, hogy a magyar nemzet része, és, hogy az anyaország számon tart minden magyart, bárhol is éljen a világon. Ezért hozták létre a kettős állampolgárság lehetőségét. Létrehoztak egy nemzetpolitikai intézményrendszert 2010 után. A magyar kormány széleskörű, eddig nem tapasztalt akcióba kezdett, támogassa a külhoni magyar intézményeket. Támogassa az anyanyelven történő oktatást, a kulturális intézményeket és a külhoni magyar családokat.

A diaszpórában hétvégi magyar órákat szerveznek a magyar gyerekek számára, cserkészeteket alapítanak, ahol magyarul folyik a társalgás. Két szervezetet is létrehoztak, az egyik a szórványban élő magyarok ügyeivel foglalkozik, ez a Magyarok Állandó Értekezlete rövidítve a MÁÉRT és a diaszpóra ügyeivel foglalkozó Magyar Diaszpóra Tanács.

              A diaszpórában élő magyarok az idők folyamán szervezeteket hoztak létre, amelyek összefogják egy-egy város vagy régió magyarságát. 2010 előtt ezek a szervezetek önállóan működtek a legtöbbnek nem volt kapcsolata egymással, sem az anyaországgal. Ezeket a szervezeteket fogja össze a Magyar Diaszpóra Tanács.

A diaszpórában élő magyarokat segíti a Körösi Csoma Sándor, és Mikes Kelemen program.  A Körösi Csoma Sándor program keretében ösztöndíjasokat készítenek fel, akik a diaszpórában hétvégeken magyar nyelvet tanítanak azoknak a fiataloknak, akiknek a felmenői magyarok, de ők már nem, vagy alig beszélik a magyar nyelvet. A Julianus program a Kárpátmedencén kívül eső emlékhelyekre fokuszál, fel szeretnék térképezni a magyarsággal kapcsolatos értékeket, tárgyi emlékeket, épületeket, könyvtárakat, sírokat, emléktáblákat. A Mikes Kelemen programnak az a célja, hogy rendezett módon összegyűjtse a diaszpóra tárgyi örökségét, Magyarországra szállítsák és később gondoskodjanak a méltó felhasználásukról. Tulajdonképpen könyvekről, levelekről, levéltári anyagokról, kiadványokról van szó, amik az Országos Szécsényi Könyvtárba kerülnek és ott gondoskodnak további sorsukról. Gyűjtőpontokat hoztak létre Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, Venezuelában, Braziliában, Uruguayban és Ausztráliában. Mindezt azért, hogy a fent említett értékek ne menjenek kárba. Miután Magyarország az unió tagja lett, a megnyíló munkaerő piac miatt, megnyílt az út az anyaországi emberek előtt is, akik ki vándorolva a diaszpórát erősítik.

            A szórvány az első világháború után, az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása következtében, és a Trianoni békediktátum miatt jött létre, a szomszédos országokban. A szórványban élő magyarság a nemzeti együttműködés szerves részét képezi.

          A szórványosódás jellemzője az asszimiláció. Szórványban élni nem könnyű feladat, nap mint nap szembesül a szórványban élő ember a mássággal. Nem könnyű együtt élni, megtűrni, elfogadni egy nemzeti többséget, akik nem mindig értik meg a szórványban élő kisebbség minden napi gondjait, bajait, elvárásait, sőt nyelvét sem. Ez oda hat, hogy a kisebbségben élő ember, tudatosan felvállalja nemzeti azonosságát nap mint nap, míg az anyaországi magyar, beleszületik a magyar nemzetbe és lehet, hogy egy életen keresztül nem kell vállalnia magyarságát.

A szórványban élő kisebbségi létet az elvándorlás a beolvadás, az elöregedés veszélye fenyegeti. Megmaradásukat, az óvoda, iskola, népdal, néptánc, a vallási hovatartozás, az összefogás, a hagyományok őrzése és a rájuk figyelés biztosíthatja. Ahhoz, hogy egy kisebbség megmaradjon, szükség van az értelmiségiek jelenlétére egy- egy közösségben.

Érdekes példa ennek igazolására a Szatmár körüli svábság. 1686 után kiverik a törököket a volt Magyar Királyság területéről és mivel egész falvak néptelenedtek el a török hódoltság alatt, 1700 után különböző nemzetiségeket telepítettek be ezekre a vidékekre. Szatmár körül és a bánságban svábokat. Mivel a Szatmár körüli sváboknak nem volt német nyelvű középiskolájuk, színházuk, papságuk, 200 év alatt teljesen elmagyarosodtak. A bánáti sváboknak iskoláik, színházuk, és papjaik is voltak, végig kitartottak németségük mellett.        

Ami Erdélyt illeti a magyarság túlnyomó része kisebbségben él, kivéve Hargita, Kovászna, megyét, és Maros megye egy részét. Szórvány vidéknek a Mezőséget szokták nevezni, de ide tartozik például Dél Erdély is, amely 1940 és 1944 között Romániához tartozott, és ahol visszafordíthatatlan folyamatok indultak el.   

A szórványban élők nagy része falun lakik, ahol kulturális szempontból nem sok minden történik. Sokszor az értelmiségiek azok, akik a kisebbségben ébren tartják a nemzeti érzést, és megpróbálják ráébreszteni az ott lakokat, hogy nem másodrangú állampolgárok. Mert, ha a kisebbségi érzés dominál egy közösségben, akkor megszólalni sem mer az anyanyelvén. Sajnos ebben a közegben leggyorsabban a nyelv romlik, a kifejezések magyartalanodnak el és szinte a többség által használt nyelv tükörképe lesz a szóhasználat. Például a telefonálok helyett, adok egy telefont. Nem is beszélve arról, hogy a magyar kifejezések helyett román szavakat használnak. Nagy segítség a szórványnak, hogy 1990 után magyar televízió csatornáit tudják nézni, ez bekapcsolja őket a magyar történések mindennapjaiba és a helyes nyelvhasználatban is segít.  Ha egy kis közösség teljesen magára marad, akkor a beolvadás felgyorsul. Erre az egyházak is rájöttek, és úgy a katolikus, mint a református püspökségek létrehozták a szórvány pasztorácíót. Az egyházak nemzetmegtartó ereje óriási, a szórványban az elmúlt száz év alatt folyamatosan jelen voltak, sokszor egyedüli intézményként, főleg, ha az anyanyelvi oktatás is megszűnt. Szászrégenben Demeter József tiszteletes és Balla Árpád plébános tesz sokat a zórványmagyarságért a meg maradásért. A megmaradást különböző egyesületek, alapítványok is elősegítik. Talán a legismertebb a dévai Szent Ferenc Alapítvány, amit Böjte Csaba ferences szerzetes hozott létre 1993-ban. Céljuk összegyűjteni azokat a gyerekeket, akik nehéz helyzetbe vannak. Ezeknek a gyerekeknek teljes ellátást biztosítanak, és gondoskodnak a nevelésükről.

           Több ezer (közel 6000) gyermekről van szó, és a szórványba is erőteljesen tevékenykednek. Ennek az alapítványnak köszönhető, hogy a szórványba sok magyar iskola fennmaradt, mert Csaba testvér, ahol gyerekhiány miatt fenn állt a veszélye, hogy bezárják a magyar iskolát, azonnal gyerekeket telepített a helységbe és igy maradt meg nagyon sok magyar iskola. 1990 elött, a szórvány vidéken, ha egy árva magyar gyerek bekerült az árvaházba, akkor nem tartották számon, hogy milyen nemzetiségű, és felnőtt korára elfelejtette anyanyelvét. Ezekben az alapítványi iskolákban minden magyar nyelven folyik. Jelenleg 82 helységben közel 2300 gyerek van. Említésre méltó Berszán Lajos katolikus lelkipásztor munkája, aki 1993-ban létrehozta Gyimesközéplokon az Árpádházi Szent Erzsébet Gimnáziumot, a csángó gyerekek részére, ahol most, az óvodától a gimnáziumig tanulhat, mintegy 400 gyerek. A hosszú távú fennmaradást biztosíthatja az is, ha a szórványban élő személyek ismerik történelmüket, büszkék magyarságukra és bátran és büszkén vállalják a kisebbségi létet. Mivel az iskolában nem tanulják a fiatalok a saját történelmüket, vagy ha igen nem átfogóan, vagy jó szokás szerint teljesen elferdítve, vagy hiányosan, ahhoz, hogy öntudatos magyarok legyünk, önszorgalomból utána kell néznünk történelmünknek.

          Most az internet világában, nagy lehetőség van történelmünk megismerésére. Ezért biztatok mindenkit, hogy nézzen utána a magyarság történetének, mert ennek az ismerete, öntudatossá, büszkévé, magyarságát minden körülmények között megvallóvá és vállalóvá teszi a nemzeti kisebbséghez tartozó egyént. Mert a magyaroknak nem kell történelmüket kitalálni, 1100 éven keresztül történelmet írtak a Kárpát-medencében.

         Az anyaországi politika tudja, hogy a szórvány magyarság is része a nemzetnek, ezért hathatos támogatásba kezdett, ami reménykeltő, főleg azért is mert a szórványba élő ember érzi, hogy nem maradt teljesen magára, valakik gondoskodnak róla.

         Óvodákról, iskolákról, egyetemről gondoskodik az anyaország, mivel tudatában van annak, hogy a szomszédos országokban élő magyarságot csak így lehet a szülőföldjén megtartani és boldogítani. Különböző gazdasági programok révén, számos beruházást hajt végre Erdélyben, amelynek elsődleges célja, az itt élő magyarok élettani minőségének javulása, ezáltal pedig megmaradása.

A Bethlen Gábor alapítvány 1982-től az elcsatolt területeken élő magyaroknak próbál meg anyagi, lelki segítséget nyújtani. Ezt az alapítványt anyaországi értelmiségiek hozták létre. Anyagilag támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek egy közösség megmaradásának, fejlődésének és gyarapodásának szempontjából kulcs fontosságúak. A Petőfi Sándor program a szórványban élő magyarokat támogatja, magyar identitásuk megőrzésében, megerősítésében önkéntesek segítségével.

A Magyar Országgyűlés 2010. május 31-én döntött arról, hogy a trianoni szerződés napja, június 4-e, a Nemzeti Összetartozás napja legyen. Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok fölötti összetartozása valóság s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.

A törvény indoklása:        

 

„Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európa nemzeteinek tudatában, generációk óta

a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója. Közép-Európa államai és nemzetei a döntés rájuk vonatkozó következményeinek megfelelően eltérő módon viszonyulnak a szerződéshez. Egyes nemzetek önazonosságuk megteremtése és kiteljesítése szempontjából meghatározó és előremutató eseménynek tekintik, ám a magyarság számára Trianon a XX. század legnagyobb tragédiája. A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk : a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására”

 

          Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felelősségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század  tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez.

Sólyom László, akkori magyar köztársasági elnök 2010 június 3-án a törvényt aláírta és az 4.én hatályba lépett.

Azért, hogy jobban megértsük, hogy miért tartozunk össze Erdély történelmét nagyon röviden összefoglalom.

Erdélyt kétféleképpen értelmezik. Van a történelmi Erdély (58 254 km2), amely tulajdonképpen kilenc megyét foglal magába. (Kovászna, Hargita, Brassó, Maros, Szeben, Hunyad, Fehér, Kolozs, Beszterce-Naszod).  És van a földrajzi Erdély, amelynek határai az idők folyamán változtak. Ha megnézzük most is az emberek tudatába Erdély az a földrajzi egység, ami a Magyar Királysághoz tartozott és a Trianoni egyezménnyel Romániához került. Habár ez a terület magába foglalja a Bánságot és a Partiumot, a köztudatban ezek is Erdélyhez tartoznak. Erdély területe 102 181 Km2, nagyobb mint az anyaország.

Erdélyt a magyar királyok, már szent István korától autonóm tartományként kezelték, és vajdákat állítottak élére. Erre azért volt szükség, mert a magyarok letelepedése után a kárpát medencét keletről, az Ázsiából jövő vándor népek állandóan fenyegették. Az erdélyi vajda kötelessége volt megvédeni a keleti határokat addig, ameddig a királyi seregek megérkeztek. A székelyeket is a keleti határok védelme céljából telepítették a mai Székelyföldre. Kezdetben adót nem fizettek, szabad emberek voltak, de háború esetén részt vettek a hadviselésben.

                 A székelység saját jogalkotással rendelkezett, ezeket a székely nemzetgyűlésen elfogadott törvények és rendeletek alapozták meg. Ezen kívül önálló bíráskodási rendszerük volt, és jól megszervezett katonai politikával rendelkeztek. Vezetőiket maguk választották meg. Minden székely rangban, a vármegyei nemesekkel egyenlő volt. Ez, abban az időben, kelet Európában egyedülálló státus. Legfőbb vezetőjük a székely ispán. Katonai szolgálataik miatt, nem adóztak, csak kivételes alkalmakkor, például, ha királyt koronáztak vagy trónörökös született, akkor portánként egy ökröt adtak. Saját földjük volt és azon gazdálkodtak. A harcokban kötelesek voltak saját költségükön fejenként megjeleni saját fegyverzetükkel. A székelység hadserege alkotta a fejedelmi sereg legfőbb fegyveres erejét. A székelység körében maradt fent legtovább a rovásírás vagy, a földek, legelők, erdők közös használata (közbirtokosság). Ha egy székely család utód nélkül maradt, vagyona nem a királyra, vagy a fejedelemre szállott, hanem a közösségre.

Az 1241-es a tatárjárás után, Erdélyt, három jól behatárolt részre lehet osztani, Székelyföld, Szászföld, és a jobbágyvidék, ahol a nemesek kezében volt a hatalom.                           Az 1437. megkötött Három Nemzet Szövetségében (Unio Trium Nationum) a székelyek egyenlő partnerként vettek részt a szászokkal és a nemesekkel Erdély igazgatásában.

               A Mohácsi vész 1526 utáni politikai változás Erdélyt is keményen érintette. Buda eleste 1541 után az ország háromfelé szakadt, a déli rész 150 évig törökök uralma alá került, az északnyugati rész a Habsburg Ferdinánd fennhatósága alá kerül, Erdélyt Izabella királynő és az egyéves János Zsigmond kapja meg Szulejmán szultántól.

               Az Erdélyi fejedelemség 150 évig képviseli a magyar érdekeket, kisebb nagyobb sikerrel, és a Kárpát-medencei magyarság is az erdélyi fejedelmektől reméli a Magyar Királyság helyreállítását. Az összetartozás tudata nem szűnt meg soha a történelem folyamán. Erdély fejedelmeit az erdélyi országgyűlés választotta, de a hatalom gyakorlásához a török porta jóváhagyása kellett.

            A fejedelmeknek ahhoz, hogy az országot igazgassák, jövedelemre volt szükségük. Emiatt János Zsigmond a székelyekre is adót rótt ki, szembe találja magát a székelység ellenállásával, akik a székely szabadság megvédéséért 1562-ben fellázadtak. A lázadást a fejedelem leverte, és a Székelyföldön két várat építtet. Az egyik neve „Székelytámad” Székelyudvarhelyen, a másik vár neve „Székelybánja” Lécfalván. Ez rendkívüli sértésnek számított, mivel a székelyek törvénye tiltotta a Székelyföld területén a vár építést. Ezután kezdődik meg a székelyek jobbágysorsba juttatása. János Zsigmond 1571-ben meghal.

           Báthory István (1571-1586) lesz Erdély fejedelme, 1575-ben Bekes Gáspár a Habsburgok biztatására nem ismeri el Báthory fejedelemségét, a székelyeket maga mögé állítja, csak az aranyosszéki székelyek maradnak Báthory mellett. Az összecsapásra Kerelőszentpálon kerül sor 1574-ben, Bekes a csatát elveszti. A fejedelem a lázadókon kemény bosszút áll, nagyon sok székelyt meg csonkíttat, és jogikat megnyirbálja. 1576-ban lengyel király lesz.  Mihály havasalföldi vajda 1599-ben megtámadja Báthory Andrást - Rudolf császár biztatására - és Nagyszeben mellett a sellembergi csatában legyőzi, akkor a csíki, háromszéki, gyergyói és udvarhelyszéki székelység, mivel Mihály vajda megígéri, hogy visszaadja a Báthoriak által elvett szabadság-jogokat, a vajda mellé állnak. A csata után 1599.november 28-án kiadott kiváltságlevelében visszaadta az elvett kiváltságaikat. A Lengyelországba menekülő Báthory András bíboros-fejedelmet Csíkszentdomokos határában Pásztorbűkkön, a székelyek Ördög Balázs vezetésével meggyilkolták. Így torolták meg azt, hogy a Báthoryak megfosztották őket jogaiktól. A falut a pápai átok 100 évig sújtotta. (Erdélynek két bíborosa volt és mind a kettőt meggyilkolták. Az egyik az előbb említett Báthory András, a másik Martinuzzi György, aki a gyermek János Zsigmondnak volt a gyámja, ő bábáskodott az Erdélyi fejedelemség születésénél. Már kezdetben rájött arra, hogy Erdély csak úgy maradhat meg a két nagyhatalom a török és Habsburg között, ha diplomáciával és adófizetéssel mind a kettőt távol tudják tartani Erdélytől. 1551. december 17-én Castaldo császári parancsnok, l Ferdinánd megbízásából, az alvinci kastélyában meggyilkolta). Miután Báthory Zsigmond (1588-1602) erdélyi fejedelem Mihály vajdát legyőzte. 1601. december 31-én, Déván kiadott szabadságlevelében a székelyeknek visszaadta szabadságjogaikat, amit a későbbi erdélyi fejedelmek is tiszteletbe tartottak.  Bocskai István (1605-1606) aki a törökök által el nem foglalt magyarországi részeket is visszafoglalta a Habsburgoktól, sajnos csak rövid ideig uralkodott, de a törököktől kapott koronával magyar királlyá is koronázták, de ő ezt a címet végül is nem viselte.

Rákóczi Zsigmond (1607-1608) rövid ideig volt fejedelem, lemond Báthori Gábor javára. Lemondása után nemsokára meghalt. Báthory Gábor (1608-1613) a nagynevű és tekintélyes Báthori család utolsó uralkodója volt. Uralkodását a kiszámíthatatlanság jellemezte. Bethlen Gábor (1613-1629), l Gábor néven választott magyar király. A magyar történelem egyik kiemelkedő személyisége. Uralkodása alatt az ország gazdasági és kulturális élete fejlődésnek indult. Az ő idejében Erdély nagyhatalmi rangra emelkedett Europában.1622-ben Gyulafehérváron iskolát alapított. 1658-ban Gyulafehérvárt a tatárok feldúlták, 1662-ben a kollégiumot áthelyezik Nagyenyedre, ahol most is működik. I. Rákóczi György (1630-1648) folytatja az elődje által megkezdett politikát uralkodása alatt Erdély gazdaságilag és politikailag is megerősödik. II Rákóczi György (1648-1660) nagyravágyó fejedelem a törökök akarata ellenére el akarta foglalni a lengyel trónt

1658-ban a török-tatár seregek teljesen kifosztották Erdélyt és a fővárost, Gyulafehérvárt is. Ezzel Erdély aranykorának vége szakadt. Apafi Mihály (1660-1690) uralkodása alatt a Habsburgok annyira megerősödtek, hogy a törököket kiűzik az országból és 1690-ben l. Lipót alatt elfoglalták Erdélyt. 1691-ben kiadják a Diploma Leopoldinum-ot, ebben elismerik a székelyek adómentességét. Ez a diploma szabályozza Erdély és a Székelyföld jogállását. Erdélyt a császár által kinevezett kormányzó irányította. ll. Rákóczi Ferenc (1703-1711). Magyarországot el akarja szakítani a habsburg birodalomtól, de sajnos a szabadságharc nem érte el a célját. Tulajdonképpen az utolsó erdélyi fejedelem. Mária Terézia idejében 1754 és 1769 között sorozatos adóreformokat hoznak Erdélyben és a székelyeket is önkényesen megadóztatják, újra szervezték a határőrséget, megkezdődik az erőszakos sorozás, ami a madéfalvi vérengzéssel végződött, ahol 1764. január 7-én a császári katonaság lemészárolt több száz székelyt mivel azok kiváltságaikra hivatkozva megtagadták a katonaságba való bevonulást. Ekkor sok székely Moldovába menekült az erőszak elől.

                     1775-ben a Habsburgok elfoglalják Bukovinát és Hadik András huszár ezredes összegyűjti a bujdosó székelyeket és Bukovinában öt székely faluban telepednek le: Hadikfalva, Istensegits, Józseffalva, Andrásfalva és Fogadjisten.

                    Az 1848-49-es forradalom es szabadságharcba az erdélyiek élükön a székelyekkel mindvégig részt vettek. 1848. május 19-én Batthyány Lajos miniszterelnök felszólította a székelységet, hogy a szerbek és horvátok megfékezésére jöjjenek a szegedi táborba. Gál Sándort és Klapka Györgyöt küldte a miniszterelnök a székelyek közé, akik lelkesedéssel fogadták őket. 1848. október 16-18-án mintegy 60000 székely gyűlt össze Agyagfalván és a Székely Nemzeti Gyűlésen kimondták Erdély egyesülését Magyarországgal. A gyűlés alatt terjedt el a hír, hogy a román felkelők megtámadták a magyarokat. Ekkor elhatározzák az általános felkelést és hadba szálnak. Ez volt a kezdete a székely népfelkelésnek és a székelyek csatlakozásának a szabadságharchoz. Sajnos kezdetben teljesen magukra vannak utalva, meg kell említenünk a háromszéki székelyek hősi harcát, Gábor Áront, aki minden előzmény nélkül ágyút öntött. A hídvégi csatában a székelyek legyőzik Puchner osztrák tábornokot. Puchner meg van győződve, hogy francia tüzérek vannak Háromszéken. Gábor Áront, Bem tábornok tüzér századosnak nevezi ki.  Gábor Áron hősi halált halt 1849. július 2-án a kökösi csatában.

1848 végén az erdélyi seregek élére Bem József lengyel tábornok kerül. Bem Apó és a székelyek egymásra találnak ők a legvitézebb katonái és rövid idő alatt Erdélyt megtisztítják az ellenségtől, csak a gyulafehérvári vár marad meg végig a császár hűségén, mivel a várat a honvédsereg, nem tudta bevenni. Bem hadműveleteiben mindvégig a Székelyföldre támaszkodik. Ez volt utolsó olyan nagy megmozdulás amikor az erdélyiek az anyaországiakkal együtt harcoltak az ország szabadságáért.

            A szabadságharc leverése utáni elnyomást nehezen viselte a székelység, ezért 1851-ben titkos összeesküvést szerveznek. A céljuk az volt, hogy Makk József tüzérezredes és Gál Sándor honvédezredes vezetésével a székelyek lázadjanak fel és fogjanak fegyvert a zsarnokság ellen. Az összeesküvést Makk József szervezte Kossuth Lajos nevében és tudtával. Kossuth nagyra becsülte a székelyek harci erejét, ha három évvel a szabadságharc leverése után bennük látta a szabadságharc folytatásának lehetőségét. Az összeesküvést az osztrák hatóságoknak, egy Bíró Mihály nevű kém elárulta, a résztvevőket körülbelül hatvan személyt, közülük három nőt letartoztattak és haditörvényszék elé állították. Közülük három személyt Bágyi Török János kollégiumi tanárt, Martonosi Gálfi Mihály ügyvédet és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokost kötél általi halálra ítélték és Marosvásárhelyen a Posta réten 1854 március 10-én kivégezték. Ennek az eseménynek a kapcsán minden év március 10 én megemlékeznek a székely szabadságról.

            1867-es kiegyezés után, a feudalizmus megszűnésével a székelyek korábbi kiváltságai értelmüket vesztették. Erdélyben is hatalmas fejlődésnek indult az ipar és a mezőgazdaság, a mai vasúthálózat legnagyobb részét akkor hozták létre. A legtöbb város központja a kiegyezés és az első világháború között nyerte el mai arculatát. Sajnos az elmúlt rendszerben sokfelé a központokat lebontották és tömbházakat építetek helyükbe. Az Osztrák-Magyar Monarchia, ahova Erdély is tartozott, az első világháború kitörése előtt sok mindenben gazdaságilag vetekedett Angliával vagy Németországgal.

             Az 1914-ben kitört világháború elején úgy tűnt, hogy a Székelyföldön nem fog történni számottevő esemény, de az addig semleges Románia, hadba lépéséért, a Nagyhatalmaktól megkapja Erdélyt. 1916. augusztus 27-én éjjel megtámadják az Osztrák-Magyar Monarchiát, és az őrizetlen Kárpát hágókon keresztül jőve betörnek Erdélybe. A román csapatokat októberre teljesen kiverik Erdélyből. Az 1918. októberi összeomlás után, és az 1919-ben megalakult Tanácsköztársaság katasztrófa szélére sodorta az országot. A Tanácsköztársaság leverésére a román hadsereget kérték fel a nagyhatalmak. A románok bevonulnak Erdélybe, a Székely hadosztály megpróbált ellenállni, de mivel a kommunistává lett anyaország nem támogatta őket, fegyver és utánpótlás hiányában az ellenállás megszűnik. Az 1920-as Trianoni békeszerződés Erdélyt és vele a Székelyföldet Romániának ítéli. Ezzel a határozattal a székelység számára nehéz idők következnek, újra megkezdi szabadságharcát a megmaradásért a nyelvhasználatért az önrendelkezésért az autonómiáért és ez a harc napjainkig tart.

               A román közigazgatás türelmetlenül és durván megpróbálja a székelyföldet románosítani, mindenütt megjelenik a felirat „Csak románul beszéljenek”. Az anyanyelvet különböző intézkedésekkel megpróbálták minél jobban háttérbe szorítani. Az magyar helységneveket csak románul lehetetett a sajtóban leírni.

               Az iskolákban a magyar gyerekek a román nyelvet nem idegen nyelvként tanulják ezért sok gyereknek az életpályája kettétörik, mivel románból megbuktatják és az iskoláit nem tudja tovább folytatni. Megkezdődik az asszimiláció, nagyon sok román beköltözik Erdélybe, ezzel az etnikai arányok megváltoznak.

               1940. augusztus 30-án a második Bécsi döntés Észak Erdélyt, és vele a székelyföldet Magyarországnak ítéli. A második világháború alatt a Székelyföld határainak védelmére határőrsereget állítottak fel. 1944 őszén védték a határokat, de a túlerővel szemben sokáig nem tudták tartani magukat. Így a szovjet és a román hadsereg elözönlötte a Székelyföldet.     Az 1947. február 10-én aláírt Párizsi egyezmény Erdélyt a Székelyfölddel együtt újra Romániának ítélte.

               1952-ben Szovjet nyomásra, létrehozzák a Maros Magyar Autonóm Tartományt, Marosvásárhely központtal, amely magába foglalja a Székelyföld nagy részét.

1968-ban a közigazgatási átalakuláskor létrehozták Hargita, Kovászna és Maros megyét.

Megkezdődik Románia iparosítása, ami a románság Erdélybe való özönlésével járt főleg Moldovából. 1910-ben Marosvásárhelyen a románok számaránya 6,7%, 1966-ban 28,3% 2011-ben 51,97% volt. Tehát száz év alatt ennyit változott az etnikai arány.

           1990-ben megalakul az R. M. D. SZ. és az emberek nagy reménységgel tekintettek a jövő felé, de nem sokáig. Március 19.-én Marosvásárhelyen etnikai zavargások történtek, a románok és magyarok között, 5 halottja és 300 sebesültje volt a „Fekete márciusnak” köztük volt Sütő András író is. A zavargások miatt 40 embert ítéltek el, ebből csak kettő volt román a többi magyar és magyar cigány.

          Az erdélyi magyarság most is küzd jogaiért politikai szinten kisebb nagyobb sikereket elérve. Tehát a történelem minket összeköt, összetartozóvá kovácsolt, de nemcsak a történelem, hanem a nyelvünk, az irodalom, a hagyományink, a népszokásaink. A szórványba élő magyarság már Trianon óta az anyaországhoz tartozónak érezte magát és az anyaországtól remélte a megmaradást. Sajnos az anyaország a második világháború után a kommunista internacionálizmus nevében teljesen magára hagyta a szórvány magyarságot, a diaszpórában élőkről sem akart tudni mivel közülük nagyon sokan ’56-os menekültek voltak.

Az összetartozás tudatának erősítésére a diákok számára két program is elindult. Az egyiket a Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. a másikat a Rákóczi Szövetség indította el.

 A Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. országos programot indított Határtalanul névvel, a határon túli magyar és a magyarországi diákok közötti személyes kapcsolatok kialakításának elősegítésére. A program célja, tartalmas magyar-magyar kapcsolat kialakítása, amely révén megismerik a szomszédos országokban élő magyar diákokat, az ottaniak életét, kultúráját. 2010 óta több százezer anyaországi diák, állami támogatással látogatott el a szomszédos országok magyarlakta településeire.

A Rákóczi Szövetség 1989 óta egyesület formájában működő szervezet, célja a külföldön élő magyar családok iskolaválasztásának elősegítése, valamint a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyar fiatalok kapcsolatainak minél sok oldalú elősegítése. El szeretnék érni azt, hogy minden magyar gyermek magyarul tanulhasson. A 14 és 18 év közötti középiskolás fiatalok pedig abban segít, hogy minél több magyar-magyar kapcsolat alakuljon ki köztük, és hogy magyarságukat értéknek tekintsék. A szövetség életében kiemelt helyet kapnak a nemzeti ünnepek, többek között június 4-ike is, a Nemzeti Összetartozás Napja. Ezekre az ünnepekre több ezer fős ifjúsági találkozókkal emlékeznek.

Tehát a szórványban és a diaszpórában élő magyarság sorsát a Magyar Kormány és különböző alapítványok és szervezetek a szívükön viselik, ami hozzá járul az összetartozás érzésének a megerősítéséhez és a nemzet megerősítéséhez és fennmaradásához.

 
ÍRÓINK BLOGJAI
 
SORSTÁRSAK
 
ARCHIVUM
 
Hasznos linkek
 
GALÉRIA
 
IN MEMORIAM
 
Átvett írások
 
Naptár
2024. Március
HKSCPSV
26
27
28
29
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
Számláló
Indulás: 2021-01-18
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Hírdető
 

Legnehezebb magyarnak lenni a Kárpát-medencében!


Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierj&#232;t!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre