2021.12.20. 00:00, Tasivezér
A világ abnormálisba taszítása egyre ijesztőbb jeleit mutatja, s azon belül is – így advent idején a szokottnál is fájdalmasabban, sőt inkább rémisztően érint – a kereszténység minden elképzelhetőt meghaladó mértékű támadása.
Rémületet kellene ennek keltenie még az ateistában is. Hiszen egész életünk, minden, ami rend és rendszer, ami a megmaradást és a folytatást szolgálja a kereszténységtől elválaszthatatlan. Minden, ami Európa, s amit a világ Európától tanult, az a zsidó-keresztény kultúra szülöttje.
S miközben ezen töprengek egy furcsa kérdés vissza-visszatér.
Bármennyire is fáj, de az ateizmus az ateizmus, és azt várná tőle az ember, hogy istentagadást jelentsen.
De nem! Ezek az ateisták csak a keresztények Istenét tagadják. Csak azt és olyannyira, hogy más isteneknek szabad utat engednek, sőt taposnak az egyedüli Teremtő ellenében.
Kezdődött az iskolák faláról leparancsolt keresztekkel, s folytatódott mindazzal, ami bánthatja a más vallásúak érzékenységét. Mára már a karácsony szó vagy Mária és József neve vált zavaróvá.
Közben pedig Európa nyugati felében fogynak a keresztény templomok, és szaporodnak a mecsetek.
Ha felszíni fejtésű bányát kell nyitni a hamarjában bezárt atomerőmű helyett, akkor a keresztény templom a legcsekélyebb akadály. Lebontják.
Ha fogy a hívő, a templomból lehet bármi. Magam is ebédeltem – akaratom ellenére – Nyugat egy gótikus templomában olyan „boxban”, ahol lábaink alatt püspök aludta örök álmát. Máskor edzőterem vagy parkoló, s örülhetünk, ha nem rombolják le.
Mi ez?
Az ateizmus szelektív lett, avagy az ateizmust is meghaladó ördögi tervek azt csupán alkalmazzák a pillanatnyilag legnagyobb ellenfél, a kereszt ellenében. Valaha az ördög a kereszt láttán megfutamodott. A ma ördögi erői, pontosabban a mai ördögiek vagy tán annak megszállottjai irtanak mindent, ami a keresztre emlékeztet.
De azonnal felhorgad a kérdés, hogyha sikerül nekik az, ami még senkinek sem sikerült, mire számítanak a továbbiakban? Hiszen a keresztényi szelídség és szeretet ellenpólusát jelentő vallást tennék uralkodóvá.
Hogyan fognak azzal elbánni?
S mi jön utána, ha milliárdos kultúrák vallási meggyőződésének nehéz gátjait kell felszámolniuk a vágyott világkormány létrehozása érdekében! Mert a cél ez volna.
Az Európai Egyesült Államok is csak lépés ebbe az irányba.
A világ rohamosan fejlődő másik felének tulajdonképpen nincs is ellenére, ha Európát kiiktatják a konkurensek közül. Marad csak fogyasztónak. Kényelmesen hátradőlhetnek egy vízipipa mellett, avagy köldöknézés közepette. Pöröghetnek imamalmaik.
No de addig még van néhány közelebbi kérdés is.
Ilyen példának okáért az ortodoxia hozzáállása eme „nyomuláshoz”. Mert a keleti kereszténység másként viszonyul majd mindezekhez, mint a nyugati. Ráadásul annak ereje kettőzött, mert autocephal egyházai az állammal összefonódva, a hit és a nemzettudat kettős erejével vannak felvértezve.
Hát így kérdezget advent idején – és minden bizonnyal majd azon túl is – tájainkon az embernek gondolkodó fia, miközben sokat megért, megannyi elvetélt reményt átélt életútján mereng, és utódainak sorsán aggódik.
Teszi pedig ezt a minden gondunkat, gondolatunkat magában egyesítő, azok megoldására váró keresztény, a magyar haza meg a benne élő nemzet állapotát, de főleg teendőit számba véve.
De az üldözöttnek mégis megmarad advent biztos reménye! ÁLDOTT BOLDOG KARÁCSONYT !
2021. december 5.