Prof. Dr. Vincze János (Budapest)
Magyar Nobel-díjasok
Mai világunk fontosnak tartja, hogy mindent megváltoztassunk (átírjuk az operetteket, Petőfi verseit, Newton törvényeit, stb.), mert abban a hitben ringatjuk magunkat, hogy bármi akkor jelent igazán szenzációt, ha nem régi formában fejezzük ki magunkat. Őszintén be kell vallanom, hogy én mindent az eredeti formájában szeretek. Szeretem hallgatni a régi zenét változatlan formájában; szeretem nézni a régi ruhákban a száz éves színdarabokat; szeretem a régi formában tartott sportversenyeket, és minden állítólagos modernet csak akkor tudok élvezni, ha nagyon sok munka található benne.
Mint értelmiségi ember, azt tapasztaltam kisgyerekoromtól, hogy különleges nimbusz övezi a tudományban a Nobel-díjas tudósokat. Miért? Magánvéleményem szerint: 1. A szabályok az elmúlt 123 évben alig változtak. 2. Általában a tudományban elért eredmény jelentősége dönt. 3. Kihirdetésekor nem hivatkoznak sem nemzetiségre, sem vallásra. Valószínűleg emiatt, általában sokkal ismertebbek a Nobel-díjas tudósok, mint más kitüntettek.
Hibák történnek és történni is fognak. Alulírott személyesen tudok olyan személyekről, kiket nem lett volna szabad jelölni. Ilyen egyértelmű hiba, hogy túl sok amerikai személy, nem megfelelő munka alapján, jut Nobel-díjhoz. Tény viszont, hogy igyekeznek minimálisra csökkenteni a negatív behatásokat..
Édesapám a következő állította: „Magyar-Nobel-díjasnak tekinthető minden olyan személy, aki maga, valamelyik szüleje, vagy nagyszüleje a Trianon előtti Magyarországon született.”
Az alábbiakban felsorolom azon magyar személyiségeket, akik az elmúlt évtizedekben megkapták a Nobel-díjat. Zárójelben szerepel az életkoruk, a szakterület és az évszám.
1- Lénárt Fülöp /1862–1947/ (fizika, 1905).
„a katódsugarakkal kapcsolatos munkásságáért”
2. Bárány Róbert /1876–1936/ (orvosi, 1914).
„a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért”
3. Zsigmond Richárd /1865–1927/ (kémia, 1925),
„a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek”
4. Szent-Györgyi Albert /1893–1986/ (orvosi, 1937).
„a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumár-katalízis vonatkozásában”
5. Hevesy György /1885–1966/ (kémia, 1943).
„a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért”
6. nemes Békésy György /1899–1972/ (orvosi, 1961).
„a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért”
7. Wigner Jenő /1902–1995/ (fizika, 1963).
„az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért"
8. Gábor Dénes /1900–1979) (fizika, 1971).
„a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért”
9. Milton Friedman /1912–2006/ (közgazdasági, 1976).
„a fogyasztáselemzés, a pénztörténet és a pénzelmélet területén végzett, valamint a pénzelméletnek a stabilizálási politika komplexitását bemutató elméletéért”
10. Gajdusek Daniel Carleton /1923–2008/ (orvosi, 1976).
„a kuru fertőző természetének felismeréséért”
11. Polányi János /1929–/ (kémiai, 1986).
„az alapvető kémiai reakciók elemzési módszereinek kidolgozásáért”
12. Wiesel Elie /1928–2016/ (béke, 1986).
„Az egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezető azokban az időkben, amikor az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatára”
13.Oláh György /1927–2017/ (kémiai, 1994).
„a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”
14. Harsányi János / 192–2000/ (közgazdasági, 1994).
„a nem-kooperatív játékok elméletében az egyensúly analízis terén végzett úttörő munkásságáért”
15. Majláth Judit /1941–/ (béke, 1997).
„A taposóaknák betiltásáért”
16. Kertész Imre /1929–2016/ (irodalmi, 2002).
„az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”
17. Herskó Ferenc /1937–/ (kémiai, 2004).
„az ubikvitin-mediálta fehérjebomlás felfedezéséért”
18. Müller Herta /1953–/ (irodalmi, 2009).
19. Hell István /1962–/ (kémia, 2014).
„a stimulált emisszió-depléció eljárásáért”
20. Lousie Gluck /1943–/ (irodalmi, 2020). „irodalmi”
21. Karikó Katalin /1955–/ (orvosi, 2023)
„az mRNS technológia kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért”
22. Krausz Ferenc /1962–/ (fizikai, 2023)
„az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért”
2023. október 2. és 3. örömünnep volt Magyarországon, mert két magyar állampolgár kapott Nobel-díjat.
|